Legyen a egy pozitív valós szám, amely nem egyenlő 1-gyel (a > 0, a ≠ 1), és b egy pozitív valós szám (b > 0).
A b szám a alapú logaritmusának nevezzük azt a valós számot, amelyre az a-t emelve b-t kapunk.
Itt a a logaritmus alapja, b a numerus vagy argumentum, c pedig a logaritmus értéke, azaz a hatványkitevő.
a > 0, a ≠ 1).b > 0).loga1 = 0, mert a0 = 1.logaa = 1, mert a1 = a.ax = ay, akkor x = y (a hatványfüggvény injektív).lg x, azaz log10 x.log2 x, gyakori a számítástechnikában.e ≈ 2,71828 alapú logaritmus, jelölése: ln x, azaz loge x.loga(xy) = logax + logayloga(x/y) = logax - logayloga(xr) = r · logax, ahol r valós számlogab = logcb / logca (ahol a, b, c > 0, a, c ≠ 1)logab = 1 / logba(0, +∞).ℝ (minden valós szám lehet a logaritmus értéke).a > 1, akkor a függvény szigorúan monoton növekvő.0 < a < 1, akkor a függvény szigorúan monoton csökkenő.x = 1, mert loga1 = 0.
A logaritmusfüggvény az exponenciális függvény inverze. Ha y = logax, akkor x = ay.
Ez azt jelenti, hogy a logaritmus a hatványkitevő keresésének művelete.