Legyen a
egy pozitív valós szám, amely nem egyenlő 1-gyel (a > 0, a ≠ 1
), és b
egy pozitív valós szám (b > 0
).
A b szám a alapú logaritmusának nevezzük azt a valós számot, amelyre az a
-t emelve b
-t kapunk.
Itt a
a logaritmus alapja, b
a numerus vagy argumentum, c
pedig a logaritmus értéke, azaz a hatványkitevő.
a > 0, a ≠ 1
).b > 0
).loga1 = 0
, mert a0 = 1
.logaa = 1
, mert a1 = a
.ax = ay
, akkor x = y
(a hatványfüggvény injektív).lg x
, azaz log10 x
.log2 x
, gyakori a számítástechnikában.e ≈ 2,71828
alapú logaritmus, jelölése: ln x
, azaz loge x
.loga(xy) = logax + logay
loga(x/y) = logax - logay
loga(xr) = r · logax
, ahol r
valós számlogab = logcb / logca
(ahol a, b, c > 0, a, c ≠ 1
)logab = 1 / logba
(0, +∞)
.ℝ
(minden valós szám lehet a logaritmus értéke).a > 1
, akkor a függvény szigorúan monoton növekvő.0 < a < 1
, akkor a függvény szigorúan monoton csökkenő.x = 1
, mert loga1 = 0
.
A logaritmusfüggvény az exponenciális függvény inverze. Ha y = logax
, akkor x = ay
.
Ez azt jelenti, hogy a logaritmus a hatványkitevő keresésének művelete.