Állítás, tagadás



Kijelentés: (kijelentő mondat, egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis)

Nem kijelentés:(vagy nem kijelentő mondat, vagy nem eldönthető, igaz-e)

Logikai érték:  Egy kijelentő mondattal kapcsolatban az „igaz”-at, a „hamis”-at a mondat logikai értékének nevezzük.



Műveletek logikai értékekkel:

A VAGY-művelet (latinul: diszjunkció, OR)

Definíció: Legyen A és B egy-egy állítás (kijelentés). A vagy B (jelekkel: A ⋁ B) azt az állítást jelenti, amely igaz, ha A és B közül legalább az egyik igaz, és hamis, ha mind A, mind B hamis.
Két, A és B ítélet diszjunkciója az az A∨B-vel (olv.:'A vagy B') jelölt ítélet, amely akkor és csak akkor igaz, ha A és B közül valamelyik igaz, egyébként hamis.

Az ÉS-művelet (latinul: konjunkció, AND)

Definíció: Legyen A és B egy-egy állítás (kijelentés). A és B (jelekkel: A ⋀ B) azt az állítást jelenti, amely igaz, ha A is és B is igaz, és minden más esetben hamis.
Két, A és B ítélet konjunkciója az az A∧B-vel (olv.:'A és B') jelölt ítélet, amely akkor és csak akkor igaz, ha A és B közül mindkettő igaz, egyébként hamis.

Kizáró vagy(XOR)

Az A és a B kijelentésből képzett „vagy A, vagy B.” kijelentésre azt mondjuk, hogy a VAGY-VAGY (kizáró vagy) logikai művelettel kapcsoltuk össze a két kijelentést. A kizáró vagy jele: ⨁. Egyszerre nem lehet igaz vagy hamis mind a kettő. (Ön iszik vagy vezet!)



Tagadás (NOT)

"Minden birka fekete" állításnak mi a tagadása?
Van olyan birka, ami nem fekete / Nem minden birka fekete


"Van olyan birka, ami fekete" tagadása:
Minden birka nem fekete (ami nagyon nem magyaros) azaz Egyik birka sem fekete.


Implikáció  (ha..,akkor..)
Két állítást kapcsol össze, és jelentése a ha, akkor nyelvi kifejezéshez áll közel. Példa: Ha esik az eső, akkor az út vizes. Az implikáció a logikában nem fordítható meg, visszafelé a következtetés nem érvényes.
Vannak érdekes tények is, mivel az implikáció csak akkor hamis, ha A igaz és B hamis. Azaz a következő kifejezésben:

Ha , akkor az ember halhatatlan. állításban egyik állítás sem igaz, mégis a teljes kifejezés logikai értéke igaz!
Két, A és B ítélet implikációja az az A→B-vel (olv.:'A implikáció B') jelölt ítélet, amely akkor és csak akkor hamis, ha A igaz és B hamis.


Ekvivalencia (akkor és csak akkor)
Két tagmondat ugyanazon körülmények között tekinthető igaznak és hamisnak. A pontosan akkor, ha B”, "A akkor és csak akkor, ha B", vagy pl. egy egyenlet ekvivalens átalakításának nevezzük az olyan átalakításokat,amelyek során egy olyan új egyenletet kapunk, melynek a megoldásai ugyanazok, mint az eredeti egyenletnek. Ilyen átalakítások például a mérlegelv alkalmazásai.
Két, A és B ítélet ekvivalenciája az az A↔B-vel (olv.:'A ekvivalencia B') jelölt ítélet, amely akkor és csak akkor igaz, ha A és B logikai értéke megegyezik (azaz ha A≡B).

Logikai kapuk (informatika)